Miért izgalmas mindig újra meg újra a latin iratolvasás?

Mert mindig felmerülnek kihívások és sikerélmény, ha megvan a megoldás.

Nézzük csak meg a fenti képet!

Ez a címerpajzs leírásának egy része. Egy férfialak áll a címerben. De hogyan is néz ki pontosan?

Mi az első sor 2. és 3. szava? A 4. szó indutus = öltözött. Tehát valamibe öltözött férfialak.

Vivlateis? Galligis? Az -is ragokat (többesszám ablativus) „levágva” -a/-us/-um vágződéssel kell keresnük ezt a szótárakban. A gallig… szót hiába keressük a Finály- vagy Györkösy-szótárban. De Bartal már segít: galligae = galiga. Ott pedig megtaláljuk: galiga = nadrág. És itt még arra is rájöhetünk, hogy miért nem találtuk ezt az alapszót a többi szótárban, mert Bartal ezt is megadja: Galiga = caliga, caligia, caligo, calea. Amikor  viszont ezt a szót megtaláljuk a klasszikus latint feldolgozó szótárakban, a jelentése bakancs, csizma! Hmmm, vigyázzunk, melyik szótárat használjuk újkori szövegekhez!

Na de milyen az a nadrág? Ne feledjük, hogy a régiek nem annyira tartották szem előtt az egységes, szabályos, szabványos írást, helyesírást! Bár máshol ez a kéz be szokta csukni felül az o betűket, ebben szóban nem teszi. A kivágás legalsó sorában is látható egy nyitott o: obversus. Violateis lenne? Ebben csak a szótár segíthet. Ilyen szó nincs, de van violaceus = ibolyaszín. A t/c magas magánhangzó előtt ugyanúgy hangzott, ezért fel is cserélték sokszor írásban.

Megvan az ibolyaszín nadrág!

Nézzük, mit csinál jobb és bal kezével ez a katona!

„sinistra lumbis injecta”

A szótár alapján lumbus = ágyék. Hmmm.

A régiek könnyen használhattak egy szót átvitt értelemben, mert tudták, mit kell jelentenie. Aki nemesleveleket, címerleírásokat fogalmazott főállásban, az úgyis tudta, hogy mik a szokásos pozíciók, ábrázolások. Mi is rájöttünk, hogy a csípőre tett kéz lesz ez, az a szokásos. Ezt többek között alátámasztja Szálkai Tamás disszertációja a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemesleveleiről.

„dextra nudam frameam caput tenus vibrare”

Ez már nem is kihívás, minden szava rendesen értelmezhető. Jobbjával kivont kardot forgat a feje magasságában, tehát a feje fölött.

Az 1. sor végén kezdi leírni a sisakját (gallea, azaz galea), a 2. sorban látható az ornata = díszített. De mivel díszített? Mi áll a két szó között?

Lehet tippelni itt vagy a Facebook-oldalunkon! Következő blogbejegyzésünkben leírjuk!

Sikeres kutatás kíván

Judit és István

a Historia Fordítástól

FB: Historia Fordítás

Email: info@historiaforditas.hu

The post Latin címerleírások cikksorozat 2. – Egy katona leírása first appeared on .

Eddig megjelent általános iratolvasási cikkeinket itt és itt, latin iratolvasási tippjeinket itt, itt és itt találja. Érdemes előbb azokat is elolvasni!

De ugyan milyen nehézséget okozhatna nekünk, anyanyelvi beszélőknek egy régi magyar irat elolvasása?

A fenti irat szakembereknek  egyáltalán nem okoz nehézséget, ez nem a csúnya kategória. De amikor egy kutató először találkozik olyan magyar irattal, amit alig tud kibetűzni, megdöbben.

Mire figyeljünk?

1. Hasonlítgassuk össze a kérdéses szavak betűit a már kiolvasott szavakkal
2. Az akkoriban mindenki számára ismert, gyakori szavakat rövidíthették – tehát ilyen szavakra gondoljunk, ha rövidítést látunk
3. Magyar ragozással, teljes természetességgel használtak latin szavakat, ezeket latin szótárban kereshetjük meg
4. Felejtsük el mai helyesírási érzékünket, tegyük félre fenntartásainkat: bizony még egy iraton belül is írhatták ugyanazt a szót többféleképpen.

Ezek a pontok a fenti iratból vett példákkal:

1. Ha tudjuk, hogy Bicskén kelt az irat, megfigyelhetjük a -s- betű írását. Ez a tudásunk segíthet a levél első sorában: kötel… – mi a vége?
2. A megszólításban „Nagy Jó Uramnak kgldnek” – a „kegyelmed” van rövidítve,  a levél második sorában „Mlg’s kg’lmes” – ez mi lehet?
3. a levél harmadik sorában „eö Excellentiajának” – Őexcellenciájának, a 144 után található „fl” a florenus = forint rövidítése. A 10. sorban található „Consensusábul” a latin consensus = egyetértés, jóváhagyás szó magyarul ragozva. Mit jelenthet a legfölső sor legelső szava? (segítek: latin és rövidítés kombinálva)
4. A levél negyedik sora így kezdődik: „helsegiben” = helységében, az ötödik sorban a „Feleseghe” = felesége, a 8. sorban „ellvitele” = elvitele, „Anyátis” = anyját is. A második sor első két szava (Ennek elötte …) mi lehet mai helyesírással?

A megfejtéseket várjuk facebook oldalunkon!

The post Magyar iratolvasás first appeared on .

Internetes kérdőívünk szerint az amatőr családfa-kutatóknak komoly gondot okoz a latin iratok elolvasása, értelmezése. 5 fokú skálán 4-5. szinten csak a kutatók 12 %-a tudja értelmezni ezeket.

Ebben szeretnénk segíteni Önöknek, olvasóinknak.

A jövőben cikket írunk a latin iratolvasás minden részterületéről:

1. Kézírás

2. Rövidítések

3. Szóösszevonások

4. Nyelvtan

5. Szavak

6. Datálás

7. Helynevek, tulajdonnevek

8. Nyelvtanulás

Önnek melyik terület lenne a leghasznosabb? Szavazzon kommentben, miről írjunk legelőször!

Vagy más cikktémát javasolna?

The post Segítség a latin iratolvasáshoz first appeared on .