Miért izgalmas mindig újra meg újra a latin iratolvasás?

Mert mindig felmerülnek kihívások és sikerélmény, ha megvan a megoldás.

Nézzük csak meg a fenti képet!

Ez a címerpajzs leírásának egy része. Egy férfialak áll a címerben. De hogyan is néz ki pontosan?

Mi az első sor 2. és 3. szava? A 4. szó indutus = öltözött. Tehát valamibe öltözött férfialak.

Vivlateis? Galligis? Az -is ragokat (többesszám ablativus) „levágva” -a/-us/-um vágződéssel kell keresnük ezt a szótárakban. A gallig… szót hiába keressük a Finály- vagy Györkösy-szótárban. De Bartal már segít: galligae = galiga. Ott pedig megtaláljuk: galiga = nadrág. És itt még arra is rájöhetünk, hogy miért nem találtuk ezt az alapszót a többi szótárban, mert Bartal ezt is megadja: Galiga = caliga, caligia, caligo, calea. Amikor  viszont ezt a szót megtaláljuk a klasszikus latint feldolgozó szótárakban, a jelentése bakancs, csizma! Hmmm, vigyázzunk, melyik szótárat használjuk újkori szövegekhez!

Na de milyen az a nadrág? Ne feledjük, hogy a régiek nem annyira tartották szem előtt az egységes, szabályos, szabványos írást, helyesírást! Bár máshol ez a kéz be szokta csukni felül az o betűket, ebben szóban nem teszi. A kivágás legalsó sorában is látható egy nyitott o: obversus. Violateis lenne? Ebben csak a szótár segíthet. Ilyen szó nincs, de van violaceus = ibolyaszín. A t/c magas magánhangzó előtt ugyanúgy hangzott, ezért fel is cserélték sokszor írásban.

Megvan az ibolyaszín nadrág!

Nézzük, mit csinál jobb és bal kezével ez a katona!

„sinistra lumbis injecta”

A szótár alapján lumbus = ágyék. Hmmm.

A régiek könnyen használhattak egy szót átvitt értelemben, mert tudták, mit kell jelentenie. Aki nemesleveleket, címerleírásokat fogalmazott főállásban, az úgyis tudta, hogy mik a szokásos pozíciók, ábrázolások. Mi is rájöttünk, hogy a csípőre tett kéz lesz ez, az a szokásos. Ezt többek között alátámasztja Szálkai Tamás disszertációja a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemesleveleiről.

„dextra nudam frameam caput tenus vibrare”

Ez már nem is kihívás, minden szava rendesen értelmezhető. Jobbjával kivont kardot forgat a feje magasságában, tehát a feje fölött.

Az 1. sor végén kezdi leírni a sisakját (gallea, azaz galea), a 2. sorban látható az ornata = díszített. De mivel díszített? Mi áll a két szó között?

Lehet tippelni itt vagy a Facebook-oldalunkon! Következő blogbejegyzésünkben leírjuk!

Sikeres kutatás kíván

Judit és István

a Historia Fordítástól

FB: Historia Fordítás

Email: info@historiaforditas.hu

The post Latin címerleírások cikksorozat 2. – Egy katona leírása first appeared on .

Adott egy latin címerleírás. Az amatőr kutató megpróbálja szótárral értelmezni: mi is látható a címerben?

(kép: a Bellovics család nemeslevele, forrás: MOL címereslevéladatbázis)

Ha olyannal találkozik a kutató, mint a Kálmándy család 1714-es címereslevelében:

„haec arma, seu nobilitatis insignia, scutum nimirum militare erectum caelestini coloris, fundum illius viridi campo interoccupante, super quo Tygris naturaliter adumbrata, ore hiante, et lingua rubicunda exerta, caudaque deflexi, posterioribus pedibus erecte stare, anteriorum vero sinistro petram, ex eiusdem viridis campi dextro latere in altum exurgentem prendere, dextro vero evaginatam frameam stringere visitur; scuto demum incumbit cassis, binis struthionis, et una quidem candidi, altera vero rosei coloris plumis adornata, a summitate vero, sive cono galeae laciniis, seu lemniscis, hinc flavis, et caeruleis, illinc vero candidis, et rubris in scuti extremitates sese placide diffundentibus, illudque ipsum decenter, ac venuste exornantibus”

akkor ugye azonnal szembetűnik a tigris szó. No – gondolhajta – ez akkor már biztos, ráadásul „naturaliter adumbrata” = természetes színeivel kell megfesteni, tehát ha a szakirodalomban keresem, biztosan csíkos tigris lesz a címerben és meg is festethetem azonnal, teljesen egyértelmű.

Nézzük csak meg a szakirodalmat – gondolta viszont az egyszeri családfakutató és a fordító! Valahogy volt egy olyan érzésük, hogy még nem sok csíkos tigrist láttak magyar címerben, viszont annál több oroszlánt és pöttyös leopárdot – hiszen ezek és bundájuk sokkal ismertebbek voltak errefelé, többek között a magyar királyi nemesi testőrség egyenruhája miatt:

(kép forrása: http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400466.htm)

Milyen érdekes, hogy ezt a Magyar királyi nemesi testőrség wikipedia-szócikk tigrisbőrként említi!

A MOL Címereslevéladatbázisában a tigris szóra keresve a fenti, első címerkép és a következők találhatók:

Ezek a latinban mind tigris szóval vannak leírva!

Mégis egyedül az utolsónál, a sajnos ma már olvashatatlan, de tigris vagy leopárd megjegyzéssel regesztázott sárándi Kis nemeslevél címerábrázolásán látunk csíkokat – de még itt is pöttyökkel együtt!

A Siebmacher magyarországi kötetében rákeresve a Tiger szóra, mind a 10 találat képeit elemezve (2-t kizártunk a statisztikából, mert a címertartó tigriseket nem ábrázolták) 6 csíkos tigrist és 2 pöttyöset találtunk, de ebből az egyik csíkos az Obizzi  családé, amely család olasz. Itt 5 : 2 az arány a csíkos és pöttyös tigrisek között.

A tigris természetes színeivel való ábrázolása – hmmm, legalábbis nem volt bizonyos a magyar nemeslevelekben.

Természetesen tigrisnek fordítjuk a szót a leírásban, csak meg kell fontolnunk, mit követünk a címer megfestése esetén: a leírást vagy a korabeli ábrázolási szokásokat.

Sikeres kutatás kíván

Judit és István

a Historia Fordítástól

FB: Historia Fordítás

Email: info@historiaforditas.hu

The post Latin címerleírás cikksorozat 1. – A tigris first appeared on .

Ebbe a kategóriába sorolunk most az egyszerűség kedvéért minden olyan rövidítésformát, amely a szavak belsejében fordul elő, tehát nem tárgyaltuk a rövidítések alatt.

Nézzük is a példákat mindkettőre!

1. nazális mássalhangzó rövidítése

A nazálisok (n, m) esetén volt szokás kettő helyett egyet írni vagy kihagyni a nazálist és a szó fölött vízszintes vonallal jelölni a rövidítést. Ez gyakorlatilag ugyanaz az elv, mint a szó végi -m rövidítése, amelyről itt írtunk. Egyik példánkban rövidítik a kettős és a szóvégi m-et, másikban az -mn- helyett írnak csak m-et.

comendacione = commendacionem (ajánlást)

omem = omnem (mindet)

Figyeljük meg, hogy a commendacionem szónál az összevont m fölé tartozó vonal „elcsúszott” balra. Az omnem szónál körülbelül a kihagyott n helyén van a rövidítést jelző vonal közepe.

2. szóspecifikus összevonások

Ezek a régen gyakran használt, mindenki által ismert szavakban fordulnak elő. Általában jelölték az összevonást a szó fölötti vízszintes vagy ívelt vonallal.

A kutatók leginkább a következőkkel találkozhatnak:

cottus = comitatus (vármegye)

eppus = episcopus (püspök)

Trannia = Transylvania (Erdély)

Nro = numero (szám)

nra = nostra (miénk)

vra = vestra (tiétek)

dnus = dominus (úr)

poss/possio = possessio (birtok, falu)

Mattas = Majestas (Felség)

gralis = generalis (általános, teljes)

ecclia = ecclesia (egyház)

pttus = praetitulatus (fent nevezett)

lra = libera (szabad)

ctte = civitate (városban)

judlium = judex nobilium (szolgabíró)

jurassor = juratus assessor (esküdt ülnök)

judria = judiciaria (bírósági)

incattus = in causam attractus (alperes)

És így néznek ki ezek kézírással:

cottu = comitatu

dno = domino

Eccleae = ecclesiae

Eppus = episcopus

nr = noster

in Lra Regiaq₃ Citte = in libera regiaque civitate

Ao dni = anno domini

Pttae DVrae = praetitulatae dominationis vestrae (fent nevezett uraságotoknak)

Possne = possessione

Tranniae = Transylvaniae

in possioe = in possessione

Sua Mattas = sua majestas

Örömmel várjuk a visszajelzéseket a cikk alapján megfejtett szavakról és a még kérdéses rövidítésekről itt és facebook oldalunkon is!

The post Latin iratolvasás cikksorozat II.: Szóösszevonások first appeared on .

Koronként és országonként különböző rövidítésekkel találkozhatunk a latin szövegekben.

Mi most kifejezetten azokra a rövidítésekre koncentrálunk, amelyekkel a történelmi Magyarország területén családfájukat kutatók találkozhatnak.

Ezen belül is azt nevezzük most rövidítésnek, ami egy helyen rövidíti le a szót. Ha egy szóból több helyen ki van hagyva egy vagy több betű, azt a szóösszevonások alatt fogjuk tárgyalni.

Ebben a cikkben a kutatók szempontjait figyelembe véve nem a tudományos csoportosítást követjük, hanem a következők lesznek a kategóriák:

Tipikusan

1. szó elején

2. szó végén

található rövidítések és

3. csak kezdőbetűjükkel rövidített szavak

1. Tipikusan a szó elején találhatók

A leggyakoribbak ezek az idekötők: pro-, per-, prae-, con/com-

probitatis

per

praeter

commendamus

Figyeljük meg az áthúzás vagy felfelé ívelés különböző vonalát a pro/per/prae esetében!

A con/com- egy 9-esre hasonlít.

2. Tipikusan a szó végén találhatók

Leggyakrabban a következő végződéseket rövidítették:

az -us, -m végződések, -que (azon szó elé értendő „és”, amelyiknek a végén van)

Testibus

eadem

Franciscum

eademque

Az -us végződés is 9-re hasonlít, de a szó végén

A szóvégi -m jele vagy az utolsó betű szárának felhúzása, vagy egy külön vonal a fölött.

3. Csak kezdőbetűjükkel rövidített szavak

A leggyakoribbak:

D = dominus/domina/dominatio (úr/úrhölgy/uraság)

P = perillustris (vitézlő)

S = spectabilis (tekintetes)

V = vestra (tiétek) vagy vice- (helyettes)

D V  = dominatio vestra (uraságotok)

L = locumtenentialis (helytartói)

R = regius (királyi)

A = archi- (fő) vagy annus (évben)

I = inclytus (tekintetes)

G = generalis (általános)

mp. = manu propria (sajátkezűleg)

etc. (vagy annak jele) = et cetera (stb.)

Dominationes Vestras (Uraságodat)

manu propria

Inclytus comitatus (tekintetes vármegye)

Vice Comitis (az alispáné)

Anni currentis (folyó év)

ex Consilio Regio Locumtenentiali (a Királyi Helytartótanácstól)

Domino Generali Vicario (az általános helynök úrnak)

Vice Archi Diacone (esperes)

etc.

Nos Stephanus Dei gratia etc. jele (Mi, István, Isten kegyelméből stb. – ugyanis nem sorolták fel összes címét, rangját)

Reméljük, sikerrel hasznosítják ezt a listát! Várjuk a visszajelzéseket a blogon és facebook oldalunkon a feloldott vagy még problémás rövidítésekről!

The post Latin iratolvasás cikksorozat I. rész: Rövidítések first appeared on .

Internetes kérdőívünk szerint az amatőr családfa-kutatóknak komoly gondot okoz a latin iratok elolvasása, értelmezése. 5 fokú skálán 4-5. szinten csak a kutatók 12 %-a tudja értelmezni ezeket.

Ebben szeretnénk segíteni Önöknek, olvasóinknak.

A jövőben cikket írunk a latin iratolvasás minden részterületéről:

1. Kézírás

2. Rövidítések

3. Szóösszevonások

4. Nyelvtan

5. Szavak

6. Datálás

7. Helynevek, tulajdonnevek

8. Nyelvtanulás

Önnek melyik terület lenne a leghasznosabb? Szavazzon kommentben, miről írjunk legelőször!

Vagy más cikktémát javasolna?

The post Segítség a latin iratolvasáshoz first appeared on .

Általában fiúknál gemini vagy gemelli (kicsinyítőképzővel), lányoknál geminae vagy gemellae latinul a bejegyzés, ha ikrek születtek.

Itt viszont uterini a megjegyzés. Ugyanazt jelenti. Ez a szó az uterus=anyaméh szóból ered.

Egyébként vigyázat, a családok leszármazásánál sokszor előforduló „fratres carnali et uterini” nem ikreket jelent! Ez annyit tesz: anyai és apai édestestvérek (szó szerinti fordításban hús és anyaméh szerinti fivérek).

The post Gemini first appeared on .

A latin pagus szó falut jelent.

A latin paganus szó pogányt jelent.

Vajon ez véletlen? Vagy összefügg a két szó etimológiailag?

A paganus = falusi jelentés már a kereszténység kialakulása előtt is kapott átvitt értelmet, mégpedig a római katonaságnál. Az újoncokat, esetleg civileket hívták így. És „természetesen” – mint minden városiasodó társadalomban – már megkapta a műveletlen mellékzöngét is.

Amikor aztán a Római Birodalomban elterjedt a kereszténység, először a városiak tértek át. Egy darabig a városiak már többségükben keresztények voltak, vidéken pedig még a régi római vallást követték. Ekkor fejlődött a szó jelentése még tovább, és lett a paganus pogány is. Egyes vélemények szerint közrejátszhatott a már meglévő katonai képzettársítás is: a városiak Krisztus katonái, a vidékiek civilek.

A latinból származik az angol pagan, a francia paien, az olasz és spanyol pagano, a szerb-horvát póganski, szlovén pogan, szlovák pohan.

A magyar pogányt vagy közvetlenül a latinból, vettük át az -us végződés levágásával (vö. angelus – angyal), vagy egy szláv nyelv közvetítésével érkezhetett (vö. cerasium – cresnja – cseresznye).

Felhasznált források:

https://www.etymonline.com/word/pagan

https://hu.wikipedia.org

A magyar nyelv történeti etimológiai szótára

sulinet.hu

The post Faluból pogány? first appeared on .

Kedves kutatótársunk, Békefi Miklós hívta fel a figyelmet ezekre a kivételes halotti anyakönyvi oldalakra:

(Felsőszölnök, 1789)

A kis nyilak és számok az elhalálozásra használt különböző kifejezéseket jelölik. Igen, az 51 számozott sorban majdnem mind különbözik! Előttük és utánuk a szokásos obiit és sepultus/-a est is előfordul.

Íme a használt variációk latinul és magyarul (a kép szerinti sorrendben, úgyhogy iratolvasást is lehet gyakorolni vele):

Miklósnak még egyszer köszönjük a forrást!

Jó szórakozást és kutatást kíván

Judit és István

a Historia Fordítástól

The post Költői véna – gyöngyszemek az anyakönyvben first appeared on .