Adott egy latin címerleírás. Az amatőr kutató megpróbálja szótárral értelmezni: mi is látható a címerben?

(kép: a Bellovics család nemeslevele, forrás: MOL címereslevéladatbázis)

Ha olyannal találkozik a kutató, mint a Kálmándy család 1714-es címereslevelében:

„haec arma, seu nobilitatis insignia, scutum nimirum militare erectum caelestini coloris, fundum illius viridi campo interoccupante, super quo Tygris naturaliter adumbrata, ore hiante, et lingua rubicunda exerta, caudaque deflexi, posterioribus pedibus erecte stare, anteriorum vero sinistro petram, ex eiusdem viridis campi dextro latere in altum exurgentem prendere, dextro vero evaginatam frameam stringere visitur; scuto demum incumbit cassis, binis struthionis, et una quidem candidi, altera vero rosei coloris plumis adornata, a summitate vero, sive cono galeae laciniis, seu lemniscis, hinc flavis, et caeruleis, illinc vero candidis, et rubris in scuti extremitates sese placide diffundentibus, illudque ipsum decenter, ac venuste exornantibus”

akkor ugye azonnal szembetűnik a tigris szó. No – gondolhajta – ez akkor már biztos, ráadásul „naturaliter adumbrata” = természetes színeivel kell megfesteni, tehát ha a szakirodalomban keresem, biztosan csíkos tigris lesz a címerben és meg is festethetem azonnal, teljesen egyértelmű.

Nézzük csak meg a szakirodalmat – gondolta viszont az egyszeri családfakutató és a fordító! Valahogy volt egy olyan érzésük, hogy még nem sok csíkos tigrist láttak magyar címerben, viszont annál több oroszlánt és pöttyös leopárdot – hiszen ezek és bundájuk sokkal ismertebbek voltak errefelé, többek között a magyar királyi nemesi testőrség egyenruhája miatt:

(kép forrása: http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400466.htm)

Milyen érdekes, hogy ezt a Magyar királyi nemesi testőrség wikipedia-szócikk tigrisbőrként említi!

A MOL Címereslevéladatbázisában a tigris szóra keresve a fenti, első címerkép és a következők találhatók:

Ezek a latinban mind tigris szóval vannak leírva!

Mégis egyedül az utolsónál, a sajnos ma már olvashatatlan, de tigris vagy leopárd megjegyzéssel regesztázott sárándi Kis nemeslevél címerábrázolásán látunk csíkokat – de még itt is pöttyökkel együtt!

A Siebmacher magyarországi kötetében rákeresve a Tiger szóra, mind a 10 találat képeit elemezve (2-t kizártunk a statisztikából, mert a címertartó tigriseket nem ábrázolták) 6 csíkos tigrist és 2 pöttyöset találtunk, de ebből az egyik csíkos az Obizzi  családé, amely család olasz. Itt 5 : 2 az arány a csíkos és pöttyös tigrisek között.

A tigris természetes színeivel való ábrázolása – hmmm, legalábbis nem volt bizonyos a magyar nemeslevelekben.

Természetesen tigrisnek fordítjuk a szót a leírásban, csak meg kell fontolnunk, mit követünk a címer megfestése esetén: a leírást vagy a korabeli ábrázolási szokásokat.

Sikeres kutatás kíván

Judit és István

a Historia Fordítástól

FB: Historia Fordítás

Email: info@historiaforditas.hu

The post Latin címerleírás cikksorozat 1. – A tigris first appeared on .

Eddig megjelent általános iratolvasási cikkeinket itt és itt, latin iratolvasási tippjeinket itt, itt és itt találja. Érdemes előbb azokat is elolvasni!

De ugyan milyen nehézséget okozhatna nekünk, anyanyelvi beszélőknek egy régi magyar irat elolvasása?

A fenti irat szakembereknek  egyáltalán nem okoz nehézséget, ez nem a csúnya kategória. De amikor egy kutató először találkozik olyan magyar irattal, amit alig tud kibetűzni, megdöbben.

Mire figyeljünk?

1. Hasonlítgassuk össze a kérdéses szavak betűit a már kiolvasott szavakkal
2. Az akkoriban mindenki számára ismert, gyakori szavakat rövidíthették – tehát ilyen szavakra gondoljunk, ha rövidítést látunk
3. Magyar ragozással, teljes természetességgel használtak latin szavakat, ezeket latin szótárban kereshetjük meg
4. Felejtsük el mai helyesírási érzékünket, tegyük félre fenntartásainkat: bizony még egy iraton belül is írhatták ugyanazt a szót többféleképpen.

Ezek a pontok a fenti iratból vett példákkal:

1. Ha tudjuk, hogy Bicskén kelt az irat, megfigyelhetjük a -s- betű írását. Ez a tudásunk segíthet a levél első sorában: kötel… – mi a vége?
2. A megszólításban „Nagy Jó Uramnak kgldnek” – a „kegyelmed” van rövidítve,  a levél második sorában „Mlg’s kg’lmes” – ez mi lehet?
3. a levél harmadik sorában „eö Excellentiajának” – Őexcellenciájának, a 144 után található „fl” a florenus = forint rövidítése. A 10. sorban található „Consensusábul” a latin consensus = egyetértés, jóváhagyás szó magyarul ragozva. Mit jelenthet a legfölső sor legelső szava? (segítek: latin és rövidítés kombinálva)
4. A levél negyedik sora így kezdődik: „helsegiben” = helységében, az ötödik sorban a „Feleseghe” = felesége, a 8. sorban „ellvitele” = elvitele, „Anyátis” = anyját is. A második sor első két szava (Ennek elötte …) mi lehet mai helyesírással?

A megfejtéseket várjuk facebook oldalunkon!

The post Magyar iratolvasás first appeared on .

Viccesen hangzik, de nem mindig egyértelmű!

Van, amikor olyan kusza a kézírás, hogy azért nem látszik elsőre a nyelve.

Van, amikor több nyelven is írnak egy szövegben. Ennek tipikus példái a nemességvitató és más perek, ahol legtöbbször latin a főszöveg és magyarul írják le a tanúvallomásokat. Pápai bulláknál előfordul latin főszöveg mellett olasz megjegyzés és hátoldal. Bármilyen nyelvű keresztény anyakönyvben vagy egyházi szövegben előfordulhatnak latin szavak (ld. a fenti képen: német nyelvű anyakönyvben „Eodem” = ugyanazon napon)

És persze van, amikor egyáltalán nem tudja elolvasni az amatőr kutató a szöveget, mert nem latin betűkkel írták. Magyarországon előfordul gót betűs német és tót (Sütterlinschrift); cirill betűs tót, szerb, ruszin, orosz, ukrán és román; héber; arab betűs török; görög; örmény. A horvátot viszont latin betűkkel írták.

Ha segítséget kér más kutatóktól vagy egy szakembertől, ne felejtse: minél több oldalt küldjön el, mutasson meg ugyanabból a kézírásból, és minél jobb felbontású fotót készítsen az iratról!

És íme néhány példa:

A gót betűs kézírásos német ABC:

Az örmény ABC:

A vasvári béke okiratának kezdő sorai török nyelven:

A cirill ABC:

The post Iratolvasási tippek cikksorozat II. rész: Milyen nyelven íródott? first appeared on .