Ebbe a kategóriába sorolunk most az egyszerűség kedvéért minden olyan rövidítésformát, amely a szavak belsejében fordul elő, tehát nem tárgyaltuk a rövidítések alatt.

Nézzük is a példákat mindkettőre!

1. nazális mássalhangzó rövidítése

A nazálisok (n, m) esetén volt szokás kettő helyett egyet írni vagy kihagyni a nazálist és a szó fölött vízszintes vonallal jelölni a rövidítést. Ez gyakorlatilag ugyanaz az elv, mint a szó végi -m rövidítése, amelyről itt írtunk. Egyik példánkban rövidítik a kettős és a szóvégi m-et, másikban az -mn- helyett írnak csak m-et.

comendacione = commendacionem (ajánlást)

omem = omnem (mindet)

Figyeljük meg, hogy a commendacionem szónál az összevont m fölé tartozó vonal „elcsúszott” balra. Az omnem szónál körülbelül a kihagyott n helyén van a rövidítést jelző vonal közepe.

2. szóspecifikus összevonások

Ezek a régen gyakran használt, mindenki által ismert szavakban fordulnak elő. Általában jelölték az összevonást a szó fölötti vízszintes vagy ívelt vonallal.

A kutatók leginkább a következőkkel találkozhatnak:

cottus = comitatus (vármegye)

eppus = episcopus (püspök)

Trannia = Transylvania (Erdély)

Nro = numero (szám)

nra = nostra (miénk)

vra = vestra (tiétek)

dnus = dominus (úr)

poss/possio = possessio (birtok, falu)

Mattas = Majestas (Felség)

gralis = generalis (általános, teljes)

ecclia = ecclesia (egyház)

pttus = praetitulatus (fent nevezett)

lra = libera (szabad)

ctte = civitate (városban)

judlium = judex nobilium (szolgabíró)

jurassor = juratus assessor (esküdt ülnök)

judria = judiciaria (bírósági)

incattus = in causam attractus (alperes)

És így néznek ki ezek kézírással:

cottu = comitatu

dno = domino

Eccleae = ecclesiae

Eppus = episcopus

nr = noster

in Lra Regiaq₃ Citte = in libera regiaque civitate

Ao dni = anno domini

Pttae DVrae = praetitulatae dominationis vestrae (fent nevezett uraságotoknak)

Possne = possessione

Tranniae = Transylvaniae

in possioe = in possessione

Sua Mattas = sua majestas

Örömmel várjuk a visszajelzéseket a cikk alapján megfejtett szavakról és a még kérdéses rövidítésekről itt és facebook oldalunkon is!

The post Latin iratolvasás cikksorozat II.: Szóösszevonások first appeared on .

Koronként és országonként különböző rövidítésekkel találkozhatunk a latin szövegekben.

Mi most kifejezetten azokra a rövidítésekre koncentrálunk, amelyekkel a történelmi Magyarország területén családfájukat kutatók találkozhatnak.

Ezen belül is azt nevezzük most rövidítésnek, ami egy helyen rövidíti le a szót. Ha egy szóból több helyen ki van hagyva egy vagy több betű, azt a szóösszevonások alatt fogjuk tárgyalni.

Ebben a cikkben a kutatók szempontjait figyelembe véve nem a tudományos csoportosítást követjük, hanem a következők lesznek a kategóriák:

Tipikusan

1. szó elején

2. szó végén

található rövidítések és

3. csak kezdőbetűjükkel rövidített szavak

1. Tipikusan a szó elején találhatók

A leggyakoribbak ezek az idekötők: pro-, per-, prae-, con/com-

probitatis

per

praeter

commendamus

Figyeljük meg az áthúzás vagy felfelé ívelés különböző vonalát a pro/per/prae esetében!

A con/com- egy 9-esre hasonlít.

2. Tipikusan a szó végén találhatók

Leggyakrabban a következő végződéseket rövidítették:

az -us, -m végződések, -que (azon szó elé értendő „és”, amelyiknek a végén van)

Testibus

eadem

Franciscum

eademque

Az -us végződés is 9-re hasonlít, de a szó végén

A szóvégi -m jele vagy az utolsó betű szárának felhúzása, vagy egy külön vonal a fölött.

3. Csak kezdőbetűjükkel rövidített szavak

A leggyakoribbak:

D = dominus/domina/dominatio (úr/úrhölgy/uraság)

P = perillustris (vitézlő)

S = spectabilis (tekintetes)

V = vestra (tiétek) vagy vice- (helyettes)

D V  = dominatio vestra (uraságotok)

L = locumtenentialis (helytartói)

R = regius (királyi)

A = archi- (fő) vagy annus (évben)

I = inclytus (tekintetes)

G = generalis (általános)

mp. = manu propria (sajátkezűleg)

etc. (vagy annak jele) = et cetera (stb.)

Dominationes Vestras (Uraságodat)

manu propria

Inclytus comitatus (tekintetes vármegye)

Vice Comitis (az alispáné)

Anni currentis (folyó év)

ex Consilio Regio Locumtenentiali (a Királyi Helytartótanácstól)

Domino Generali Vicario (az általános helynök úrnak)

Vice Archi Diacone (esperes)

etc.

Nos Stephanus Dei gratia etc. jele (Mi, István, Isten kegyelméből stb. – ugyanis nem sorolták fel összes címét, rangját)

Reméljük, sikerrel hasznosítják ezt a listát! Várjuk a visszajelzéseket a blogon és facebook oldalunkon a feloldott vagy még problémás rövidítésekről!

The post Latin iratolvasás cikksorozat I. rész: Rövidítések first appeared on .

Aki elolvasta e-füzetünket a kezdők 3 leggyakoribb hibájáról, már jó úton halad az anyakönyvi kutatásban.

Ha még nem olvasta, itt kérheti, hogy elküldjük Önnek.

Meddig juthatunk az anyakönyvi kutatással és hogyan tovább,

ha megnéztük mindhárom fajta (keresztelési, házassági, halotti) anyakönyvet?

Ekkor szerencsés esetben nagyon sokáig visszakövettük már őseinket. Az egyházi anyakönyvezés lehetséges legkorábbi kezdete Magyarországon a 16. sz. vége.

Mivel a katolikus egyház tudni akarta, hogy kik a saját hívei, tehát nem protestánsok, ezért a Tridenti Zsinaton 1563-ban előírták a katolikusok anyakönyvezését.

Magyarországon Pázmány Péter alatt a Nagyszombati Zsinat rendelte el 1611-ben, hogy a katolikusok elkezdjék az anyakönyvezést, de ennek végrehajtása nem kezdődött meg általában azonnal. A 17. sz. végén vált általánossá a katolikus anyakönyvezés, amelyben egyébként sokszor szerepelnek más vallásúak is. Viszont vannak a 16. sz. végénél korábbi magyarországi anyakönyvek is, ahol úgy döntött a helyi evangélikus, református vagy katolikus felekezet. A legelső magyar evangélikus anyakönyv a kassai 1587-ből, a mai Magyarország területén pedig a soproni, 1656-ból. A legrégebbi fennmaradt katolikus anyakönyv a kőszegi 1633-ból. Az abszolút legkorábbi magyar anyakönyv az 1624-től kezdődő zalakomári (régen Kiskomárom) református anyakönyv. Teljesen általános minden keresztény felekezetnél a 18.sz. végén lett az anyakönyvezést, mert ekkor már Ferenc József türelmi rendelete biztosította a protestánsok vallásszabadságát, tehát sok gyülekezet ekkor kezdhetett saját anyakönyvet vezetni, és el is kezdték mindenütt.

Zsidó felekezeti anyakönyvezés már helyenként kb. 1760-tól létezik (a legkorábbi a nagytétényi), de csak 1851-től volt ez kötelező a zsidók számára. Ahol maga a felekezet nem anyakönyvezett valamiért, ott ez a szolgabíró kötelessége volt.

Tehát összefoglalva, mire számíthat a kutató:

• izraelita anyakönyv 1851 után mindenhol létezett,
• református az 1780-as évektől,
• katolikus a török által nem elfoglalt területeken 17. sz. végétől, a török hódoltság területein a 18. sz. első évtizedeitől található biztosan.

Persze kivétel, ha elpusztult az anyag, ami bármelyik felekezet anyakönyvével megtörténhetett.

Önnek sikerült a legkorábbi időkig eljutni?

Keveseknek van ilyen szerencséje.

Ha fenn is maradt, nem mindig vezették teljesen hiánytalanul a anyakönyveket.

De legtöbben azért ütközünk falakba, mert visszakövettük valameddig a családot, de nem tudjuk, honnan költöztek arra a helyre.

Néhány lehetőség ekkor:

– indexelt anyakönyvi adatbázisok, amelyekben név alapján megtalálhatjuk őket, akárhol is laktak

– a környékbeli anyakönyvek átfésülése

– családtörténeti szakirodalomban keresés a névre (leginkább nemes családoknál hoz eredményt)

– helytörténet áttanulmányozása

– levéltári adatbázisokban való keresés a névre (ez nem anyakönyveket, hanem más forrásokat tartalmaz)

Ön melyik forrásról, módszerről szeretne mielőbb többet tudni?

Írja meg nekünk kommentbe, hogy miről írjunk!

The post Meddig juthatok el az anyakönyvvel és hogyan haladjak tovább? first appeared on .

Viccesen hangzik, de nem mindig egyértelmű!

Van, amikor olyan kusza a kézírás, hogy azért nem látszik elsőre a nyelve.

Van, amikor több nyelven is írnak egy szövegben. Ennek tipikus példái a nemességvitató és más perek, ahol legtöbbször latin a főszöveg és magyarul írják le a tanúvallomásokat. Pápai bulláknál előfordul latin főszöveg mellett olasz megjegyzés és hátoldal. Bármilyen nyelvű keresztény anyakönyvben vagy egyházi szövegben előfordulhatnak latin szavak (ld. a fenti képen: német nyelvű anyakönyvben „Eodem” = ugyanazon napon)

És persze van, amikor egyáltalán nem tudja elolvasni az amatőr kutató a szöveget, mert nem latin betűkkel írták. Magyarországon előfordul gót betűs német és tót (Sütterlinschrift); cirill betűs tót, szerb, ruszin, orosz, ukrán és román; héber; arab betűs török; görög; örmény. A horvátot viszont latin betűkkel írták.

Ha segítséget kér más kutatóktól vagy egy szakembertől, ne felejtse: minél több oldalt küldjön el, mutasson meg ugyanabból a kézírásból, és minél jobb felbontású fotót készítsen az iratról!

És íme néhány példa:

A gót betűs kézírásos német ABC:

Az örmény ABC:

A vasvári béke okiratának kezdő sorai török nyelven:

A cirill ABC:

The post Iratolvasási tippek cikksorozat II. rész: Milyen nyelven íródott? first appeared on .