Ez a plica.

Bosszantó lehet, hogy nem látszik minden szöveg egy fotón.

De megvolt ennek a hajtásnak a maga oka.

Az csak az egyik szempont, hogy a függőpecsétet jobban megtartja a dupla pergamenréteg, tehát kevésbé szakad ki belőle a zsinór, kisebb valószínűséggel esik le róla a a pecsét.

Ettől még látszhatna minden írás, és  az anyagot felhajthatták volna az összes aláírás alatt.

Ám még egy biztonsági funkciója van ennek, hogy pontosan így hajtották! Mivel nem lehet az irat károsodása nélkül kihajtani azt teljesen, ezért sokkal nehezebb átírni az alját, tehát a hamisítást nehezítették meg, az aláírások eredetiségét biztosították ezzel.

Előbb írták alá az iratokat – bal oldalt felül található az uralkodó aláírása, középen a fő- vagy alkancelláré, jobbra alul pedig a kancelláriai titkáré – , aztán hajtották fel a plicát és fűzték be a pecsétet. Ez után már nem igazán lehetett kényelmesen odaírni semmit.

A felhajtásban legalul számunkra plusz érdekességként apró betűkkel oda lehet írva az is, hogy miről szól az oklevél és ki ajánlotta nemességre az illetőt (legalább két királyi tanácsos ajánlása kellett a nemesítéshez!). Ez olyan információ, ami nem szerepel magában az oklevélben Magyarországon. Erdélyben viszont az ajánlók nevét beleírták a nemeslevélbe. Ez az apró betűs iratismertető azért került oda, hogy az aláíró uralkodót tájékoztassa, mit is ír alá. Nyilván mindig egy óriási paksaméta okiratot kellett aláírnia, nem olvashatta el mindet. Így ha érdekelte, mi az, akkor rápillanthatott erre.

És egy plusz információ a plicáról még, hogy általában a felhajtás külsejére írták fel a nemesség kihirdetését. Ezért van más kézzel írva ez a szöveg, és ezért tér el a dátuma a nemességszerzésétől.

Íme a fenti nemeslevél alja még egyszer, ilyen a fotózáshoz szakszerűen visszahajtott plica:

Kellemes Ünnepeket kívánunk! Sikeres kutatást, sok új adatot az új évben!

Judit és István

a Historia Fordítástól

FB/messenger: Historia Fordítás

Email: historiaforditas@gmail.com

Ui.: Talált egy kéziratot, amelyről nem tudja, érdemes-e lefordíttatnia? Kérjen tőlünk regesztát az iratról! Megmondjuk bármilyen, a történelmi Magyarország területén keletkezett magyar, német és latin iratról, hogy ki, mikor, hol, kinek és miről írta. Részletek itt.

The post Mi az a felhajtás a nemeslevél alján? first appeared on .

Élt a Csallóközben egy nemességet szerzett ember, Huszár Mátyásnak hívták, ő a csukárpakai Huszár család őse. Apai rokona (patruelis), György volt a főszerző, együtt szerepelnek az armálisban, általa kapta a nemességet Mátyás. Talán gyermektelen nagybácsi lehetett, mert Mátyáshoz került az armális.

Az ő fia Huszár György volt, aki 1723-ban meghalt.

1744-ben a fiainak, Györgynek, Istvánnak és Ferencnek bizonyítaniuk kellett nemességüket.

Ebben a nemességvizsgálati tanúvallatásban (De eo utrum) a 6. kérdés: Hova lett az armális pecsétje és a selyemzsinór?

Erre az első 5 tanú (és a 7. tanú) nem tudott felelni. Az egyik alábbi kép tetején látszik például a 7. tanú vallomásának vége: nihil = semmit nem tud róla.

Eddig is tudtuk, hogy az idő vasfoga, a nedvesség, penész, az egerek stb. mindig is erősen befolyásolták az armálisok állapotát…

De aztán jött a 6. tanú, a 72 éves nemes Földes István, aki látta az armálist, és bizonyosan rajta volt a nagy függőpecsét, kívül fehér, belül vörös viaszból:

De mi történt vele?

Hallomás alapján azt vallja Földes István, hogy az armális pecsétjét Huszár György halála után lánya tyúktojás húsvéti festésére levette!

A 8. tanú, Ládi Péter is látta, hogy az armálison selyemzsinóron függő viaszpecsét volt:

Ládi Péter azt is elmondja, hogy az ő anyja 17 évvel korábban (ez 1727 körül lenne) a nemességbizonyítók nénje, Huszár Panna számára és kérésére megolvasztván a viaszpecsétet pirostojásra (amilyet mátkatálon szoktak küldeni) írókázott vele, a zsinórt pedig elvágták. Mindezekért a lányt meg is dorgálták.

(És még mondják, hogy ejnye, a mai fiatalok….)

A mátkatál szerepe régiónként eltérő volt: vagy örök barátságot, testvériséget fogadtak vele egymásnak, vagy a szeretők küldték egymásnak mutatván, hogy viszonozzák a másik érzelmeit.

Itt vajon melyikről van szó?

1753-ban még egyszer vallott az ügyben az akkor állítólag 40 éves Ládi Péter, és azt mondta, hogy a zsinórnak az armálisról való levágásakor és a pecsétnek tojásfestésre való felolvasztásakor gyerekkorában, 25-30 évvel korábban (ez 1723-28 körül lenne) jelen volt, és a viasszal maga is festhetett egy tojást jutalmul. A pecsét elrontása Huszár György halála után történt, midőn lánya árván maradván ifjú legényeknek festett tojással kedveskedett.

Ládi Péter vallomása tehát feltárja az esetet teljes mélységében, bár a datálása egy picit ellentmondásosnak tűnik. Ha 1753-ban 40 éves, akkor kb. 25 évvel korábban, 1727-28-ban 15 évesnek kellett lennie, ami biztosan nem számított már gyerekkornak, inkább legény volt már, és biztos nem írókázott a lányokkal. Szóval inkább 30 évvel korábban, 1723-ban 10 évesen tehette ezt. Huszár Panna apja 1723 júliusában halt meg, tehát valószínűleg 1724-25 húsvétjakor történhetett az eset, ekkor lehetett eladósorban Panna.

Panna egyrészt biztosan rettentően akart tetszeni, másrészt árvaként biztosan férjhez akart menni mielőbb. Barátnője segítségével minél szebb pirostojást akart írókázni, hogy azt küldhesse a mátkatálon!

Ezen kívül sajnos semmit nem tudunk Pannáról. Hiányosan anyakönyvezték a csukárpakaiakat (Nagypakán és Vajkán): nem található sem a születése, sem a házassága vagy halálozása. Szülei 1688-as házasságát ismerjük és 1705-ben még született ismert testvére. Panna ez után születhetett, de már legalább 14 éves lehetett azon a húsvéton.

Nem tudhatjuk, a pirostojás és ez az áldozat elérte-e célját, elvette-e az a legény.

És hogy melyik részét használhatták fel a pecsétnek?

A vörös belső rész spanyolviasz volt, ami nem úgy lágyul, ahogyan az írókázáshoz kell. Ezért tudjuk, hogy a külső, fehér viaszra volt szükségük a lányoknak. Mégis tönkretették az egészet a zsinórral együtt…

Lányos szülők! Armálisokat elzárni húsvétkor!

Köszönjük Németh Tibornak (Szenc), hogy a Pozsony megyei levéltár Nobilitaria anyagából készített fotókat rendelkezésünkre bocsátotta.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket és sikeres kutatás kíván

Judit és István

a Historia Fordítástól

FB/messenger: Historia Fordítás

Email: historiaforditas@gmail.com

Ui.: Talált egy kéziratot, amelyről nem tudja, érdemes-e lefordíttatnia? Kérjen tőlünk regesztát az iratról! Megmondjuk bármilyen, a történelmi Magyarország területén keletkezett magyar, német és latin iratról, hogy ki, mikor, hol, kinek és miről írta. Részletek itt.

The post Huszár Panna húsvéti esete a családi armálissal first appeared on .