Mi az a felhajtás a nemeslevél alján?

Ez a plica.

Bosszantó lehet, hogy nem látszik minden szöveg egy fotón.

De megvolt ennek a hajtásnak a maga oka.

Az csak az egyik szempont, hogy a függőpecsétet jobban megtartja a dupla pergamenréteg, tehát kevésbé szakad ki belőle a zsinór, kisebb valószínűséggel esik le róla a a pecsét.

Ettől még látszhatna minden írás, és  az anyagot felhajthatták volna az összes aláírás alatt.

Ám még egy biztonsági funkciója van ennek, hogy pontosan így hajtották! Mivel nem lehet az irat károsodása nélkül kihajtani azt teljesen, ezért sokkal nehezebb átírni az alját, tehát a hamisítást nehezítették meg, az aláírások eredetiségét biztosították ezzel.

Előbb írták alá az iratokat – bal oldalt felül található az uralkodó aláírása, középen a fő- vagy alkancelláré, jobbra alul pedig a kancelláriai titkáré – , aztán hajtották fel a plicát és fűzték be a pecsétet. Ez után már nem igazán lehetett kényelmesen odaírni semmit.

A felhajtásban legalul számunkra plusz érdekességként apró betűkkel oda lehet írva az is, hogy miről szól az oklevél és ki ajánlotta nemességre az illetőt (legalább két királyi tanácsos ajánlása kellett a nemesítéshez!). Ez olyan információ, ami nem szerepel magában az oklevélben Magyarországon. Erdélyben viszont az ajánlók nevét beleírták a nemeslevélbe. Ez az apró betűs iratismertető azért került oda, hogy az aláíró uralkodót tájékoztassa, mit is ír alá. Nyilván mindig egy óriási paksaméta okiratot kellett aláírnia, nem olvashatta el mindet. Így ha érdekelte, mi az, akkor rápillanthatott erre.

És egy plusz információ a plicáról még, hogy általában a felhajtás külsejére írták fel a nemesség kihirdetését. Ezért van más kézzel írva ez a szöveg, és ezért tér el a dátuma a nemességszerzésétől.

Íme a fenti nemeslevél alja még egyszer, ilyen a fotózáshoz szakszerűen visszahajtott plica:

Kellemes Ünnepeket kívánunk! Sikeres kutatást, sok új adatot az új évben!

 

Judit és István

a Historia Fordítástól

FB/messenger: Historia Fordítás

Email: historiaforditas@gmail.com

 

Ui.: Talált egy kéziratot, amelyről nem tudja, érdemes-e lefordíttatnia? Kérjen tőlünk regesztát az iratról! Megmondjuk bármilyen, a történelmi Magyarország területén keletkezett magyar, német és latin iratról, hogy ki, mikor, hol, kinek és miről írta. Részletek itt.