Eddig megjelent általános iratolvasási cikkeinket itt és itt, latin iratolvasási tippjeinket itt, itt és itt találja. Érdemes előbb azokat is elolvasni!

De ugyan milyen nehézséget okozhatna nekünk, anyanyelvi beszélőknek egy régi magyar irat elolvasása?

A fenti irat szakembereknek  egyáltalán nem okoz nehézséget, ez nem a csúnya kategória. De amikor egy kutató először találkozik olyan magyar irattal, amit alig tud kibetűzni, megdöbben.

Mire figyeljünk?

1. Hasonlítgassuk össze a kérdéses szavak betűit a már kiolvasott szavakkal
2. Az akkoriban mindenki számára ismert, gyakori szavakat rövidíthették – tehát ilyen szavakra gondoljunk, ha rövidítést látunk
3. Magyar ragozással, teljes természetességgel használtak latin szavakat, ezeket latin szótárban kereshetjük meg
4. Felejtsük el mai helyesírási érzékünket, tegyük félre fenntartásainkat: bizony még egy iraton belül is írhatták ugyanazt a szót többféleképpen.

Ezek a pontok a fenti iratból vett példákkal:

1. Ha tudjuk, hogy Bicskén kelt az irat, megfigyelhetjük a -s- betű írását. Ez a tudásunk segíthet a levél első sorában: kötel… – mi a vége?
2. A megszólításban „Nagy Jó Uramnak kgldnek” – a „kegyelmed” van rövidítve,  a levél második sorában „Mlg’s kg’lmes” – ez mi lehet?
3. a levél harmadik sorában „eö Excellentiajának” – Őexcellenciájának, a 144 után található „fl” a florenus = forint rövidítése. A 10. sorban található „Consensusábul” a latin consensus = egyetértés, jóváhagyás szó magyarul ragozva. Mit jelenthet a legfölső sor legelső szava? (segítek: latin és rövidítés kombinálva)
4. A levél negyedik sora így kezdődik: „helsegiben” = helységében, az ötödik sorban a „Feleseghe” = felesége, a 8. sorban „ellvitele” = elvitele, „Anyátis” = anyját is. A második sor első két szava (Ennek elötte …) mi lehet mai helyesírással?

A megfejtéseket várjuk facebook oldalunkon!

The post Magyar iratolvasás first appeared on .

Internetes kérdőívünk szerint az amatőr családfa-kutatóknak komoly gondot okoz a latin iratok elolvasása, értelmezése. 5 fokú skálán 4-5. szinten csak a kutatók 12 %-a tudja értelmezni ezeket.

Ebben szeretnénk segíteni Önöknek, olvasóinknak.

A jövőben cikket írunk a latin iratolvasás minden részterületéről:

1. Kézírás

2. Rövidítések

3. Szóösszevonások

4. Nyelvtan

5. Szavak

6. Datálás

7. Helynevek, tulajdonnevek

8. Nyelvtanulás

Önnek melyik terület lenne a leghasznosabb? Szavazzon kommentben, miről írjunk legelőször!

Vagy más cikktémát javasolna?

The post Segítség a latin iratolvasáshoz first appeared on .

Viccesen hangzik, de nem mindig egyértelmű!

Van, amikor olyan kusza a kézírás, hogy azért nem látszik elsőre a nyelve.

Van, amikor több nyelven is írnak egy szövegben. Ennek tipikus példái a nemességvitató és más perek, ahol legtöbbször latin a főszöveg és magyarul írják le a tanúvallomásokat. Pápai bulláknál előfordul latin főszöveg mellett olasz megjegyzés és hátoldal. Bármilyen nyelvű keresztény anyakönyvben vagy egyházi szövegben előfordulhatnak latin szavak (ld. a fenti képen: német nyelvű anyakönyvben „Eodem” = ugyanazon napon)

És persze van, amikor egyáltalán nem tudja elolvasni az amatőr kutató a szöveget, mert nem latin betűkkel írták. Magyarországon előfordul gót betűs német és tót (Sütterlinschrift); cirill betűs tót, szerb, ruszin, orosz, ukrán és román; héber; arab betűs török; görög; örmény. A horvátot viszont latin betűkkel írták.

Ha segítséget kér más kutatóktól vagy egy szakembertől, ne felejtse: minél több oldalt küldjön el, mutasson meg ugyanabból a kézírásból, és minél jobb felbontású fotót készítsen az iratról!

És íme néhány példa:

A gót betűs kézírásos német ABC:

Az örmény ABC:

A vasvári béke okiratának kezdő sorai török nyelven:

A cirill ABC:

The post Iratolvasási tippek cikksorozat II. rész: Milyen nyelven íródott? first appeared on .

Nagy öröm, amikor találunk egy iratot, amelyen valóban a mi ősünk neve szerepel. Ezt ki is betűzzük. De aztán hogyan is kezdjen hozzá az amatőr kutató a teljes kiolvasáshoz?

Az első teendő – bár talán mondanunk sem kell – az, hogy mindenképp alaposan feljegyezzük, hol találtuk az iratot (ne kelljen újra ugyanott keresgélnünk, mert nem emlékszünk már, mit néztünk át), mit tudni az iratról, ki írta, mikor, hol, van-e hozzá ún. regeszta, a levéltár által írt összefoglaló – ebben az esetben ezt is másoljuk le.

Legjobb, ha jó felbontású fényképet is készítünk az iratról. Ez azt jelenti, hogy ha belenagyítunk, élesen olvasható minden betű.

A kiolvasás első lépése az íráskép megfigyelése. Ha egyes betűket már ismerünk pl. a név alapján, akkor azok remélhetőleg mindenütt ugyanúgy fognak kinézni ugyanabban a kéziratban.

Ne próbáljunk egyes szavakat kiragadva értelmezni. Nem jó pusztán találgatni, hogy vajon a mai kézírás mely betűire hasonlít valami. Mindig nézzük meg a szöveg többi részét, a már kiolvasott szavakat, hogy stimmel-e, amit gondolunk.

Ha pedig segítséget kérnénk valakitől a kiolvasásban, éppen ezért minél több oldalt küldjünk át, mutassunk meg neki ugyanabból a kézírásból!

The post Iratolvasási tippek – cikksorozat I. rész: Hogyan kezdjem? first appeared on .