De mivel az nem volt elég pontos, mert 365 és 1/4 napnak vette az évet a valódi 365 nap 5 óra 48 perc 48 másodperc helyett, 1582-re 10 napnyi elmaradásban volt a Julianus-naptár a valódi időhöz képest. Ezt korrigálta Gergely pápa a naptárreformmal. Mégpedig először is abban az évben október 4-e után azonnal október 15-e következett, másodszor pedig az új számítás szerint a kerek 100-as évek közül csak azok maradtak szökőévek, amelyek 400-zal oszthatók.

A pápa már 1582. február 24-én (majdnem pontosan 437 éve) rendeletbe adta az áttérést az „Inter gravissimas” (Az egyik legfontosabb) c. bullájában, Magyarországon pedig 1588-ban rendelték el ezt törvényben.

Ám nem ment olyan gyorsan az átállás. Hazánkban, de főleg Erdélyben még a XVII. sz. elején, 1625-ig vagy akár tovább is találkozhatunk az ónaptárral.

Miért fontos nekünk, hogy ó- vagy újnaptár? Hiszen ha leírják egy iratban a dátumot, akkor az van odaírva, nincs mit tennünk vele. Hát igen, ilyen esetben, nem kötelező ezen gondolkodnia a családfakutatónak.

Ezt a nemeslevelet tehát 1622. október 13-án adták ki.

Igen ám, de mit tegyünk, ha egyházi ünnepek szerinti a datálás?

Magyarul: az Úr 1623. évében, Szűz Mária mennybemenetele előtti napon, hétfőn.

De vajon honnan tudhatjuk, hogy melyik naptár szerint keressük ezt az évet Erdélyben?

Hát…. nem lehetünk benne biztosak. (Szóljon, aki tud jobbat!)

Mivel tudjuk, hogy Erdélyben tovább használták az ónaptárat, fellapozzuk az oklevéltani naptárban az aszerinti oldalt. Megnézzük Mária mennybemenetelét, szeptember 15-ét. Ennek előnapja (profestum vagy vigilia) szept. 14. De az nem hétfő, hanem csütörtök! Hogyhogy?

Nézzük csak meg újnaptár szerint!

Siker! Szeptember 14-e így hétfő.

Hmmm, Erdélyben vagyunk. De ki is írta a második datálást? A kolozsmonostori konvent! Katolikusok!

Ők bizony olyan modernek voltak, hogy hamarabb követték a pápát, mint mások. Kijelenthetjük, hogy ők ekkor már újnaptár szerint datáltak.

Szerencséje az utókornak, hogy szokás volt néhol megadni a hét napját is a dátum mellett.

Sikeres kutatás kíván

Judit és István

a Historia Fordítástól

FB: Historia Fordítás

Email: historiaforditas@gmail.com

Ui.: Talált egy kéziratot, amelyről nem tudja, érdemes-e lefordíttatnia? Kérjen tőlünk regesztát az iratról! Megmondjuk bármilyen, a történelmi Magyarország területén keletkezett magyar, német és latin iratról, hogy ki, mikor, hol, kinek és miről írta. Részletek itt.

The post Erdélyi okiratok datálása: ónaptár vagy újnaptár? first appeared on .

Internetes kérdőívünk szerint az amatőr családfa-kutatóknak komoly gondot okoz a latin iratok elolvasása, értelmezése. 5 fokú skálán 4-5. szinten csak a kutatók 12 %-a tudja értelmezni ezeket.

Ebben szeretnénk segíteni Önöknek, olvasóinknak.

A jövőben cikket írunk a latin iratolvasás minden részterületéről:

1. Kézírás

2. Rövidítések

3. Szóösszevonások

4. Nyelvtan

5. Szavak

6. Datálás

7. Helynevek, tulajdonnevek

8. Nyelvtanulás

Önnek melyik terület lenne a leghasznosabb? Szavazzon kommentben, miről írjunk legelőször!

Vagy más cikktémát javasolna?

The post Segítség a latin iratolvasáshoz first appeared on .