Mi az a felhajtás a nemeslevél alján? Ez a plica. Bosszantó lehet, hogy nem látszik minden szöveg egy fotón. De megvolt ennek a hajtásnak a maga oka. Az csak az egyik szempont, hogy a függőpecsétet jobban megtartja a dupla pergamenréteg, tehát kevésbé szakad ki belőle a zsinór, kisebb valószínűséggel esik le róla a a pecsét.…
Continue reading
Huszár Panna húsvéti esete a családi armálissal Élt a Csallóközben egy nemességet szerzett ember, Huszár Mátyásnak hívták, ő a csukárpakai Huszár család őse. Apai rokona (patruelis), György volt a főszerző, együtt szerepelnek az armálisban, általa kapta a nemességet Mátyás. Talán gyermektelen nagybácsi lehetett, mert Mátyáshoz került az armális. Az ő fia Huszár György volt, aki…
Continue reading
A középkorban és egészen 1582-ig mindenhol az ónaptárt azaz Julianus-naptárt használták. De mivel az nem volt elég pontos, mert 365 és 1/4 napnak vette az évet a valódi 365 nap 5 óra 48 perc 48 másodperc helyett, 1582-re 10 napnyi elmaradásban volt a Julianus-naptár a valódi időhöz képest. Ezt korrigálta Gergely pápa a naptárreformmal. Mégpedig…
Continue reading
A családfakutató legmagasabb célja csakis az lehet, hogy igazán megismerje őseit. Ne csak nevek, dátumok és helységek álljanak leírva családfaként, hanem próbáljuk meg hús-vér emberekként elképzelni őseinket és megtudni, hogyan élhettek. Ehhez ismernünk kell életkörülményeiket, fel kell kutatnunk minél több iratot, képet, bármit, ami hozzátehet ehhez a tudásunkhoz. Most abba nyújtunk egy kis bepillantást,…
Continue reading
Latin címerleírások cikksorozat 2. – Egy katona leírása Miért izgalmas mindig újra meg újra a latin iratolvasás?
Continue readingMikrotörténelem: Anyának lenni – kiállítás a Természettudományi múzeumban Családfakutatóként lehetőleg őseink teljes életét szeretnénk megismerni, el szeretnénk képzelni hogyan, milyen körülmények között is élhettek. Így lesznek szemünk előtt a száraz adatokból hús-vér emberek. A Természettudományi Múzeum kiállítása pont ebben segít: felvillantja egyes emberek sorsát a szüléssel, születéssel kapcsolatban. Persze tudjuk, hogy magas volt a csecsemőhalandóság, mégis…
Continue readingLatin címerleírás cikksorozat 1. – A tigris Adott egy latin címerleírás. Az amatőr kutató megpróbálja szótárral értelmezni: mi is látható a címerben? (kép: a Bellovics család nemeslevele, forrás: MOL címereslevéladatbázis)
Continue readingMagyar iratolvasás Eddig megjelent általános iratolvasási cikkeinket itt és itt, latin iratolvasási tippjeinket itt, itt és itt találja. Érdemes előbb azokat is elolvasni! De ugyan milyen nehézséget okozhatna nekünk, anyanyelvi beszélőknek egy régi magyar irat elolvasása?
Continue readingLatin iratolvasás cikksorozat II.: Szóösszevonások Ebbe a kategóriába sorolunk most az egyszerűség kedvéért minden olyan rövidítésformát, amely a szavak belsejében fordul elő, tehát nem tárgyaltuk a rövidítések alatt. 1. kettős mássalhangzók rövidítése 2. szóspecifikus összevonások Nézzük is a példákat mindkettőre! 1. nazális mássalhangzó rövidítése A nazálisok (n, m) esetén volt szokás kettő helyett egyet írni…
Continue readingLatin iratolvasás cikksorozat I. rész: Rövidítések Koronként és országonként különböző rövidítésekkel találkozhatunk a latin szövegekben. Mi most kifejezetten azokra a rövidítésekre koncentrálunk, amelyekkel a történelmi Magyarország területén családfájukat kutatók találkozhatnak. Ezen belül is azt nevezzük most rövidítésnek, ami egy helyen rövidíti le a szót. Ha egy szóból több helyen ki van hagyva egy vagy több…
Continue reading