Blog

Huszár Panna húsvéti esete a családi armálissal

Huszár Panna húsvéti esete a családi armálissal Élt a Csallóközben egy nemességet szerzett ember, Huszár Mátyásnak hívták, ő a csukárpakai Huszár család őse. Apai rokona (patruelis), György volt a főszerző, együtt szerepelnek az armálisban, általa kapta a nemességet Mátyás. Talán gyermektelen nagybácsi lehetett, mert Mátyáshoz került az armális. Az ő fia Huszár György volt, aki…

Continue reading

Erdélyi okiratok datálása: ónaptár vagy újnaptár?

A középkorban és egészen 1582-ig mindenhol az ónaptárt azaz Julianus-naptárt használták. De mivel az nem volt elég pontos, mert 365 és 1/4 napnak vette az évet a valódi 365 nap 5 óra 48 perc 48 másodperc helyett, 1582-re 10 napnyi elmaradásban volt a Julianus-naptár a valódi időhöz képest. Ezt korrigálta Gergely pápa a naptárreformmal. Mégpedig…

Continue reading

A keresztelés őseink korában

  A családfakutató legmagasabb célja csakis az lehet, hogy igazán megismerje őseit. Ne csak nevek, dátumok és helységek álljanak leírva családfaként, hanem próbáljuk meg hús-vér emberekként elképzelni őseinket és megtudni, hogyan élhettek. Ehhez ismernünk kell életkörülményeiket, fel kell kutatnunk minél több iratot, képet, bármit, ami hozzátehet ehhez a tudásunkhoz. Most abba nyújtunk egy kis bepillantást,…

Continue reading

Mikrotörténelem: Anyának lenni – kiállítás a Természettudományi múzeumban

Mikrotörténelem: Anyának lenni – kiállítás a Természettudományi múzeumban   Családfakutatóként lehetőleg őseink teljes életét szeretnénk megismerni, el szeretnénk képzelni hogyan, milyen körülmények között is élhettek. Így lesznek szemünk előtt a száraz adatokból hús-vér emberek. A Természettudományi Múzeum kiállítása pont ebben segít: felvillantja egyes emberek sorsát a szüléssel, születéssel kapcsolatban. Persze tudjuk, hogy magas volt a csecsemőhalandóság, mégis…

Continue reading

Latin címerleírás cikksorozat – I. A tigris

Latin címerleírás cikksorozat – I. A tigris Adott egy latin címerleírás. Az amatőr kutató megpróbálja szótárral értelmezni: mi is látható a címerben? (kép: a Bellovics család nemeslevele, forrás: MOL címereslevéladatbázis)

Continue reading

Latin iratolvasás cikksorozat II.: Szóösszevonások

Latin iratolvasás cikksorozat II.: Szóösszevonások Ebbe a kategóriába sorolunk most az egyszerűség kedvéért minden olyan rövidítésformát, amely a szavak belsejében fordul elő, tehát nem tárgyaltuk a rövidítések alatt. 1. kettős mássalhangzók rövidítése 2. szóspecifikus összevonások Nézzük is a példákat mindkettőre! 1. nazális mássalhangzó rövidítése A nazálisok (n, m) esetén volt szokás kettő helyett egyet írni…

Continue reading

Latin iratolvasás cikksorozat I. rész: Rövidítések

Latin iratolvasás cikksorozat I. rész: Rövidítések Koronként és országonként különböző rövidítésekkel találkozhatunk a latin szövegekben. Mi most kifejezetten azokra a rövidítésekre koncentrálunk, amelyekkel a történelmi Magyarország területén családfájukat kutatók találkozhatnak. Ezen belül is azt nevezzük most rövidítésnek, ami egy helyen rövidíti le a szót. Ha egy szóból több helyen ki van hagyva egy vagy több…

Continue reading

Segítség a latin iratolvasáshoz

Segítség a latin iratolvasáshoz Internetes kérdőívünk szerint az amatőr családfa-kutatóknak komoly gondot okoz a latin iratok elolvasása, értelmezése. 5 fokú skálán 4-5. szinten csak a kutatók 12 %-a tudja értelmezni ezeket. Ebben szeretnénk segíteni Önöknek, olvasóinknak. A jövőben cikket írunk a latin iratolvasás minden részterületéről: 1. Kézírás 2. Rövidítések 3. Szóösszevonások 4. Nyelvtan 5. Szavak…

Continue reading
HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com