A nemeslevél-hamisítás biztos receptje

Végy egy 1642-es eredeti oklevelet, kapartasd ki a nemességszerző nevét mindenhonnan, írasd be családod egy ősének nevét.

Eddig ez közismert eljárás, ugyebár.

Még meg is hagyhatják akár a nemességszerző keresztnevét (Blasius = Balázs) úgy, hogy csak a vezetéknevet cserélik ki. Nem baj, ha nem is volt ilyen keresztnevű ős a családban. 

 

 

De hogyan legalizáld „nemességedet”?

Add le másolásra Zemplén vármegye hatóságánál. Miközben a hamisítványt megvizsgálnák, forgasd úgy az aranypénzt, hogy a nap elvakítsa őket, és ne lássák a kaparást. Így megszerezheted a hiteles másolatot egy alszolgabíró és egy esküdt aláírásával.

 

 

 

 

 

Készíttess szép nemesi családfát az oklevélbe belehamisított nemességszerzőtől kezdve saját nevedig.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kérj Zemplén vármegyétől nemesi bizonyítványt magad és családtagjaid számára.

 

 

 

 

Végül tüntesd el a kikapart eredetit!

Nos, csak ezt a legutóbbi pontot vétette el ennek a nemeslevélnek a tulajdonosa, egy Jávorrek-leszármazott, így lepleződött le az utókor előtt.

Miközben az Áldásy-féle jegyzék eredetinek tartja, mert egy 19. sz-i egyszerű másolatot vesz alapul, a Siebmacherben is ekként sorolják fel, valamint Nagy Iván Ipolyi Arnold közlésére hivatkozva eredetinek tartja, addig Kempelen Béla kérdőjeles hamisnak minősíti, a szakirodalomban máshol pedig (Magyar Családtörténeti Szemle 1941. 2. szám 44. o., Bilkei Gorzó Bertalan: Hamisított, javított és kétséges címeres nemes levelek.) megjelent már, hogy hamis a Javorrek Balázs nevére megírt nemeslevél. Rexa Dezső  Czimeres levelek Árva vármegye levéltárában c. cikkében (Turul 1912., 61-62.o.) részletesen leírja a meghamisított eredetit, az ő közléséből tudhatjuk, hogy csak a vezetéknevet helyettesítették, és valójában nem létezett Javorrek Balázs. (felsorolás a teljesség igénye nélkül)